Ingyenes szállítás 30 napos elégedettségi garancia

Szerte a világon

Névadó ünnepség a 7. napon, rizssütemény a 100. napon: a babák első ünnepei

Japánban a baba gyakran a hetedik napon kapja meg a nevét, ezért az aznapi ünnepet névadó ünnepségnek is nevezik. A zsidó fiúk a nyolcadik napon kapják meg héber nevüket, más ünnepek pedig egy hónapot várnak, vagy, mint Koreában, egészen a századik napig. Aki inkább egyház nélkül ünnepelne, Norvégiától meríthet ötletet: ott évente valamivel több mint 2000 gyermek kap nem vallásos névadó ünnepet, az úgynevezett navnefestet.

Egyiptomban a rokonok mozsarat ütnek a baba mellett

Hamza Ibrahim Muhammad hétnapos volt, amikor a rokonai összegyűltek a család otthonában Manszúra mellett, amely a Nílus-delta egyik városa. A szülei fontolgatták, hogy lefújják az ünnepet, de a család úgy döntött, kitart a hagyomány mellett, különösen azután, hogy Hamza élete nehezen indult: sárgasága volt, és légzési nehézségekkel küzdött.

Az egyik rokon haladt a menet élén, és mozsártörővel ütötte a mozsarat. Hamza édesanyja, Israa Saad Diab átlépett egy rituális áldozati ajándékon és izzó parázson, a vendégek pedig moghatot ittak, egy drága gyógynövényitalt, amely a szoptató nők tejtermelését hivatott fokozni. Hamza az egészet végigaludta, számolt be róla 2011 júliusában az amerikai NPR rádióhálózat.

Az ünnep neve sebou’, ami azt jelenti: „a hetedik”. Az NPR szerint évezredes egyiptomi szokás megünnepelni a babát, aki túlélte élete első hét napját, és a sebou’ eredetileg névadó ünnepség volt. Pogány gyökerei vannak, de muszlimok és keresztények egyaránt átvették és a maguk hagyományaihoz igazították.

Az egyiptomi Egyptian Streets hírportál leírja, hogyan zajlik általában, lányoknál és fiúknál egyaránt, muszlim és kopt családokban is. A babát egy szitába fektetik. Régen a szita egy magas asztalon állt, fiúknál hagyományos kannával, lányoknál agyagkorsókkal, ma viszont a szitát a gyermekkel együtt a földre teszik.

Idős rokonok, leggyakrabban egy nagymama, rézmozsarakat ütögetnek, és kántálva parancsolják a babának, hogy fogadjon szót a szüleinek. Az asszonyok tömjént égetnek, és átlépik a szitát: hét lépést tesznek, amely a hiedelem szerint távol tartja a gonosz szemet, miközben ismételgetik: „az első lépés Isten nevében, a második Isten nevében...”

Ennek a nagy zajnak egy hétnapos baba körül több magyarázata is van. Az NPR azt írja, hogy a hangos zaj a baba jellemét hivatott formálni és bátorrá tenni. Az Egyptian Streets egy elméletet is közöl arról, miért éppen a hetedik napon: az ókori egyiptomiak állítólag úgy hitték, hogy az újszülöttek hallása ekkor kezd fejlődni. „Maga a rituálé arról szól, hogy tanácsokkal lássák el az újszülöttet a gonosz szellemek elűzéséről, hogy megerősítsék, hogy, tudja, kurázsit és életakarást adjanak neki” – mondta az NPR-nek Hania Sholkamy, a kairói Amerikai Egyetem antropológusa.

Az akíkán leborotválják a hajat, és ezüsttel mérik meg

Az utóbbi időben az egyiptomi muszlimok az akíkával, az iszlám szertartással is elkezdték ünnepelni az újszülöttet, írja az Egyptian Streets. Ez is a hetedik napon zajlik: feláldoznak egy juhot, a húsát pedig szétosztják a barátok, a rokonok és a rászorulók között.

Az indonéz detik hírportál egy hadísszal, vagyis Mohamed próféta egyik hagyományozott mondásával magyarázza a szokást. Eszerint a fiú „zálogban van” az akíkájáért, a hetedik napon levágott állatért, és ugyanazon a napon nevet kap, a haját pedig leborotválják. Egy másik, az oldalon idézett hadísz szerint fiúért két kecskét, lányért egyet vágnak le. Az oldal által felsorolt feltételek között szerepel, hogy a hajat ezüsttel mérik meg, és az értékét a szegényeknek adják.

Jordánia fatvahivatalához, amely a lakosság iszlám joggal kapcsolatos kérdéseire válaszol, azzal a kérdéssel fordultak, hogy egy újszülött kislány haját le kell-e borotválni, vagy elég rövidre vágni. A válasz az volt, hogy a borotválás szunna, vagyis ajánlott, fiúknál és lányoknál egyaránt. A hajat borotvával kell levenni, nem ollóval. Aki attól tart, hogy megsérti a babát, rábízhatja egy gyakorlott emberre, vagy elektromos hajvágóval a lehető legrövidebbre vághatja a hajat.

A hivatal által idézett tudósok szerint a haj súlyát aranyban kell jótékony célra adni. A fatva alátámasztásként egy történetet hoz fel a próféta lányáról, Fatimáról, aki négy gyermek haját mérte meg, és ugyanannyi súlyú ezüstöt adományozott.

A japán névadó ünnepség helyet ad a névnek az otthonban

Japánban a hetedik napi ünnepet így írják: お七夜, a „hét” és az „éjszaka” írásjegyeivel. A japán Meiji vállalat szülőknek szóló oldala szerint a baba gyakran ezen a napon kapja meg a nevét, ezért az ünnep másik neve 命名式, azaz „névadó ünnepség”. A család legközelebbi hozzátartozóit hívják meg, hogy meghallják a nevet.

A nevet egy névlapra írják, ennek neve 命名書. A hivatalos mód az, hogy egy japán papírlapot harmadába hajtanak, középre írják a baba nevét, jobbra fent az apa nevét és a baba hozzá fűződő rokoni viszonyát, balra lent pedig a születési dátumot.

A lapot a házi oltár mellé teszik, legyen az sintó vagy buddhista, vagy a szoba falfülkéjébe. Ha nincs oltár, elég egy kalligráfiapapírra felírni a nevet és a születési dátumot. Ezt aztán polcra lehet tenni, vagy a falra, a baba párnájánál.

A zsidó fiúk a nyolcadik napon kapják meg a nevüket

A zsidó hagyományban a fiú csak a körülmetélése, a brit milá után, a nyolcadik napon kapja meg zsidó nevét. A születés napja számít az első napnak, így egy kedd délután született fiú brit miláját a következő kedden tartják, írja az Aish zsidó nonprofit szervezet. A szertartást elhalasztják, ha a babának sárgasága van, vagy bármilyen más egészségügyi kockázat áll fenn.

A szokás szerint senki sem hallhatja a nevet, mielőtt a gyermek hivatalosan megkapja. A körülmetélés alatt a babát a szandak tartja, gyakran egy nagyapa vagy egy fontos rabbi, és az Aish ezt a szerepet a legnagyobb megtiszteltetésnek nevezi. Az áldásokat elmondó személy ezután kihirdeti a nevet, majd ünnepi étkezés következik. A lány nevét a Tóra nyilvános felolvasásakor adják, és az ő ünnepét nem kell közvetlenül a születés után megtartani.

Egy hónap után a japán családok ellátogatnak a szentélybe

Japánban, amikor a baba körülbelül egyhónapos, a család elmegy a helyi védőistenség szentélyébe, és imádkozik a gyermek jövőbeli egészségéért és boldogságáért. A látogatás neve お宮参り, és a Meiji szerint fiúknál a 31., lányoknál a 32. nap körül tartják, bár ez vidékenként eltérő. Az oldal azt tanácsolja, hogy ne ragaszkodjanak túl szigorúan a dátumhoz. Ehelyett a család választhat egy olyan napot, amikor az apa szabadnapos, és a baba jókedvű.

Az egy hónap a zsidó hagyományban is határt jelent. Az Aish szerint azt az elsőszülött fiút, aki megfelel bizonyos feltételeknek, a pidjon habén nevű szertartáson váltják meg, legkorábban a 31. napon, öt ezüstsékel értékének megfelelő összeggel. Az Egyesült Államokban néha öt Liberty ezüstdollárt használnak. A lányok nem esnek át ezen a szertartáson.

Négy hónap a hakkáknál, száz nap Koreában

A hakka hagyományban a fiúkat és a lányokat egyaránt négyhónapos korukban ünneplik, áll a tajvani oktatási minisztérium hakka szótárában. Az anyai nagymama tetőtől talpig ruhát ad a babának, ahogy az egyhónapos ünnepen és az első születésnapon is.

Régen a naphoz hozzátartozott a 收涎, „a nyál összegyűjtése”. Kekszeket fűztek fel piros pamutfonalra, és a baba nyakába akasztották, mindig páros számban: 12-t, 24-et vagy 36-ot. Az anya körbehordozta a babát a rokonoknál és a szomszédoknál.

Szándékosan egy idősebb embert választottak, aki egy kekszet a baba szájához törölt, hogy az felszívja a nyálat, abban a reményben, hogy a gyermek ugyanolyan sokáig él majd. Úgy hitték, hogy ettől elmúlik a nyáladzás. A szótárban egy fénykép is látható, amelyen egy idős ember éppen ezt teszi. 1981-ben készült Neipuban, amikor egy házaspár a lánya harmadik fiának négyhónapos korát ünnepelte.

Koreában a baegilt, a baba századik napját ünneplik. Senki sem tudja pontosan, mikor kezdődött a szokás, írja a koreai angol nyelvű Gwangju News magazin, mert népszokásként fokozatosan alakult ki, és nem maradtak fenn feljegyzések, amelyekből kiderülne, mikor. A csecsemőhalandóság Koreában a 20. század közepéig rendkívül magas volt, és ennek fényében könnyű megérteni, miért lett ünnep a századik napból, írja a magazin.

A születés után a családok szent szalmakötelet, geumjult akasztottak ki a ház elé, hogy távol tartsák a hívatlan látogatókat, mert azok betegséget vagy gonosz szellemeket hozhattak magukkal. A századik napi ünnepen baekseolgit szolgáltak fel: párolt fehér rizssüteményt. A baek szótag jelenthet „fehéret” és „százat” is, a sütemény pedig azt a kívánságot hordozza, hogy a gyermek száz évig éljen.

A rizssüteményt szétosztották a rokonok és a szomszédok között, sőt olyanoknak is jutott belőle, akiket nem hívtak meg. A cél száz megajándékozott volt, de az nem számított, hogy ezt a számot ténylegesen elérik-e, írja a Gwangju News, mert maga a gesztus elég volt. A baba haját gyakran ezen a napon vágták le először, ezt ma már nem szokás rendszeresen.

Ma, amikor a csecsemőhalandóság alacsony, a figyelem nagy részét az első születésnap vette át, írja a magazin. A legtöbb család azért a baegilt is megünnepli: sokan készítenek néhány fotót otthon vagy fotóstúdióban, majd a családdal együtt egyszerű étkezéssel és rizssüteménnyel ünnepelnek.

Japánban a お食い初め, az „első étkezés” akkor van, amikor a baba 100–120 napos, azzal a kívánsággal, hogy a gyermek soha ne szűkölködjön élelemben. A Meiji vörös rizst és egy egészben, fejjel és farokkal grillezett halat említ.

Egyházzal vagy anélkül az északi országokban

Svédországban a Svéd Egyházban tartott keresztelők száma 2018-ban és 2019-ben is a születések mintegy 40 százalékának felelt meg, az egyház statisztikái szerint, amelyekről az SVT svéd közszolgálati médium számolt be. A 2020-as járványévben az arány 27,5 százalékra esett, 2022-ben és 2023-ban pedig ismét 40 százalék körül volt. „A járvány előtt nagyon ritkán fordult elő nálunk, hogy testvéreket egyszerre kereszteltek meg” – mondta az SVT-nek Marie Rehnstam, a stockholmi Enskede-Årsta egyházközséget vezető lelkész.

A norvég Human-Etisk Forbund szervezet 1988 óta kínálja a navnefestet, egy nem vallásos szertartást, amelyet akkor tartanak, amikor a gyermek nevet kap, írja a Store norske leksikon norvég enciklopédia. Egyszerre több gyermeknek rendezik, városházán, kulturális központban vagy hasonló helyen, beszéddel és olyan műsorszámokkal, mint a zene és a versmondás. A szülők és a gyermek névtáblát kapnak. Norvégiában évente valamivel több mint 2000 gyermeket ünnepelnek navnefesttel.

Finnországban a keresztelőt leggyakrabban a születést követő két-három hónapon belül tartják, írja a Finn Evangélikus-Lutheránus Egyház. A keresztelőn a lelkész megkéri a szülőket, hogy mondják ki a választott nevet, utána pedig bejegyzi a nevet az egyházi anyakönyvbe és a népesség-nyilvántartásba. A nevet a születést követő három hónapon belül be kell jelenteni a Digitális és Népesség-nyilvántartási Ügynökség nyilvántartásába.

A névlaptól a születési poszterig

A japán névlap a falon függhet a baba párnájánál, a norvég navnefesten pedig a család névtáblát kap. A Lovely Baby Print olyan születési posztereket készít, amelyeken a babát pontosan a születéskori hosszában, 1:1 méretarányban rajzolják meg, névvel, dátummal, időponttal, súllyal és hosszal. A születési posztert te magad tervezed meg az oldalon, a Lovely Baby Print pedig kinyomtatja. Lehet keresztelő ajándék vagy névadó ajándék, és évek múlva a gyermek odaállhat mellé, hogy lássa, milyen kicsi volt egykor.

Keresztelő ajándék és névadó ajándék a Lovely Baby Printtől

A tervező azonnal megnyílik. Rendelés előtt bármit megváltoztathatsz.

Források

  1. Meiji (u.å.). 赤ちゃん歳時記リスト. ほほえみクラブ 育児応援サイト, Meiji Co., Ltd. Hämtad 13 november 2026. https://www.meiji.co.jp/smartphone/baby/club/category/study/infant_record/st_infant_record154.php
  2. Lev, Dov (u.å.). Jewish Laws and Traditions after Birth. Aish. Hämtad 13 november 2026. https://aish.com/20-infancy-2/
  3. Dooley, Diane (2026). Korea's 100-Day Celebration: The Baegil. Gwangju News. https://gwangjunewsgic.com/history-tradition/koreas-100-day-celebration-the-baegil/
  4. Dybdahl, Audun (2024). Navnefest. Store norske leksikon. https://snl.no/navnefest
  5. Nelson, Soraya Sarhaddi (2011). At 7 Days, Egyptian Babies Mark First Rite Of Passage. NPR, publicerad via KUNC. https://www.kunc.org/npr-news/2011-07-29/at-7-days-egyptian-babies-mark-first-rite-of-passage
  6. Rafik, Farah (2022). Al Sebou': Halaatak Bergalatak, and the Egyptian Baby Shower. Egyptian Streets. https://egyptianstreets.com/2022/07/16/al-sebou-halaatak-bergalatak-and-the-egyptian-baby-shower/
  7. Safitri, Amelia Ghany (2024). Aqiqah: Pengertian, Dalil, dan Syaratnya. detikHikmah. https://www.detik.com/hikmah/khazanah/d-7551232/aqiqah-pengertian-dalil-dan-syaratnya
  8. General Iftaa' Department, Jordanien (2010). It is Sunnah to Shave the Hair of the Newborn (Male or Female). Fatwa nr 461. https://www.aliftaa.jo/research-fatwa-english/461/-It-is-Sunnah-to-Shave-the-Hair-of-the-Newborn-Male-or-Female
  9. 劉淑貞 (u.å.). 做四個月. Hakka Dictionary, Taiwans utbildningsdepartement. Hämtad 13 november 2026. https://hakkadict.moe.edu.tw/static/resource/禮俗/110_029_做四個月.pdf
  10. Mellbert, Annie och Sima, Lotta (2024). Andelen dop på väg tillbaka till samma nivå som innan pandemin. SVT Nyheter. https://www.svt.se/nyheter/inrikes/andelen-dop-pa-vag-tillbaka-till-samma-niva-som-innan-pandemin
  11. Evangelisk-lutherska kyrkan i Finland (u.å.). Ristiäiset – lapsen ensimmäinen juhla. Hämtad 13 november 2026. https://evl.fi/perhejuhlat-ja-pyhat/ristiaiset/