Ingyenes szállítás 30 napos elégedettségi garancia

Szerte a világon

Babaajándékok szerte a világon: mit, mikor adj, és mi számít tabunak

Koreában, amikor egy kisbaba megélte a századik napját, közelről és távolról is érkeztek a rokonok pénzzel, rizzsel, fehér fonallal és tésztával. Ha a baba beteg volt, nem tartottak ünnepséget, mert úgy hitték, hogy az ilyenkor ártana a gyereknek. Az ajándékok megvárták, amíg a baba túl van a veszélyen, és a világ más tájain is hasonló a helyzet: a babaajándéknak olyan feladata van, amely túlmutat magán a tárgyon.

Megvárja, amíg a baba biztonságban van, ételt és pihenést ad annak, aki szült, emberekhez köti a gyereket, végül pedig maga az újszülött családja adja. Ezek a feladatok arra is választ adnak, amin talán épp töprengsz, mielőtt meglátogatsz valakit, akinek nemrég született babája: mit vigyél, mikor menj, és mit kerülj.

Az ajándék megvárja, amíg a baba biztonságban van

A várakozás már a születés előtt elkezdődhet. Egy rabbi a Chabad zsidó mozgalom oldalán arról a szokásról ír, hogy a baba születése előtt nem vesznek neki semmi nagyobbat, kivéve azt, amire rögtön szükség lesz. Egy lábjegyzetben viszonylag elterjedtnek nevezi a szokást, de azt írja, nem talált rá forrást.

A szokás a szemmel veréshez kötődik, ahhoz a hiedelemhez, hogy a születés előtti ünneplés szerencsétlenséget hozhat az anyára vagy a babára, írja egy másik rabbi a JewishBoston zsidó weboldalon. Ugyanez a gondolat a jókívánságban is megjelenik. A várandós nőnek hagyományosan b’sha’ah tovah ’jó időben’ kívánnak. A mazel tov ’gratulálok’ jókívánságot csak akkor mondják, amikor a baba már megérkezett. Az autósülést, amelyben a baba hazautazik, persze így is előre meg kell venni, és egyes párok a megvásárolt holmikat ki sem bontják, amíg a baba meg nem születik.

A Judaism 101 ismeretterjesztő oldal a babonától független okot is említ. Volt idő, amikor a vetélés, a halvaszülés és a csecsemőhalál viszonylag gyakori volt. Az a szülő, aki elveszítette a várt gyermekét, ott maradhatott a visszaviendő ajándékokkal, és a seb minden alkalommal újra felszakadt.

Ugyanakkor ma sok zsidó pár tart babaváró bulit (baby showert), írja ugyanez az oldal, és meg is sértődhetnek, ha a barátaik nem szerveznek nekik egyet. A baby shower során a várandós nő családja vagy barátai a születés előtt ünnepséget rendeznek neki, egy amerikai családtörténeti enciklopédia szerint. Elhalmozzák olyan holmikkal, amelyek segítenek neki a baba gondozásában. A Judaism 101 tanácsa: igazodj a szülők kívánságához. Ha ők várni szeretnének, az ajándék is vár.

Japánban tovább várnak, egészen a születés utáni hetedik éjszakáig. Ekkor kap nevet a baba, és ekkor mutatják be egy névadó ünnepségen, írja egy ünnepekkel és a naptárral foglalkozó japán oldal. Miért éppen a hetedik? Úgy tartják, hogy a születés istensége, aki a szülés előtt és után anya és gyermeke fölött őrködik, azon az éjjelen tér haza. Az oldal szerint a hiedelem valószínűleg abból ered, hogy régen, amikor a higiénia és a táplálkozás rosszabb volt, mint ma, sok újszülött meghalt, mielőtt elérte volna a hetedik napját.

Eredetileg a nemesség több éjszakát is megünnepelt: az elsőt, a harmadikat, az ötödiket, a hetediket és a kilencediket. Az idők során állítólag csak a hetedik maradt meg, és a szokás a jelek szerint az egyszerű emberek körében is elterjedt. Az ünnepi asztalon a szasimit három sorban tálalják, három, öt és hét szeletben, a harmadik, az ötödik és a hetedik éjszakára utalva.

Koreában várnak a legtovább, és ugyanazért. A századik nap szokása egy koreai lexikon, az Encyclopedia of Korean Culture szerint abból az időből ered, amikor az orvostudomány még nem tudott elég segítséget nyújtani, és éppen ezekben a napokban magas volt a csecsemőhalandóság. Ma hagyományként él tovább.

A zsidó hagyomány tehát a születésig vár, Japán a hetedik éjszakáig, Korea pedig a századik napig. Mindhárom azokkal a gyerekekkel magyarázza a várakozást, akik régen nem maradtak életben. A japán oldal ugyanakkor hozzáteszi, hogy az ünnepséget ma a hetediktől eltérő napon is meg lehet tartani, olyankor, amikor az anya és a baba jól van.

Babaajándék az egész családnak

A következő feladat magát az anyát érinti. A 91 éves Asande Bonyo a kenyai luo néphez tartozik, és nyolc gyermekét otthon hozta világra. Minden szülés után a feleségtársai és a közössége más tagjai ételt és ajándékokat hoztak neki. Emlékszik, hogy jóllakott hallal és nyílgyökérrel – ez egy keményítőben gazdag zöldség, amelynek gyógyító hatást tulajdonítottak –, és több mint egy hónapig nem ment vissza dolgozni a földekre. „Főztek rád, te pedig csak ettél” – mondja egy riportkönyvben, amely négy ország szülőinek első évéről szól.

Azóta nagyon sok minden megváltozott, mondja. Manapság akár éhezhetsz is, és senkit sem érdekel.

Ugyanez a gondolat – hogy annak, aki szült, inkább ételre és pihenésre van szüksége, mint tárgyakra – végigvonul a svájci Familienleben szülői oldal tanácsain is. Az újdonsült szülőknek szánt ajándék, amely időt vagy pihenést ad nekik, gyakran tovább okoz örömet, mint egy újabb ruhadarab, írja az oldal. Azt tanácsolja, hogy ajánlj fel valami konkrétat, például hogy kedden átmész levessel és elmosogatsz, és kérdezd meg, megfelel-e ez nekik. Előtte érdeklődj ételintoleranciáról, vegetáriánus étrendről vagy vallási étkezési szabályokról.

Ruhából jobban jársz, ha néhány mérettel nagyobbat veszel, 50-es vagy 56-os helyett 68-ast vagy 74-est, mégpedig arra az évszakra, amikor majd jó lesz a babára. Egy kis ajándék a nagyobb testvérnek pedig segít abban, hogy ne minden figyelem a babára irányuljon.

Vannak ajándékok, amelyek nem valók újszülöttnek

Ugyanez az oldal azt is leírja, mi várhat, és mit ne kapjon egyáltalán egy baba. A plüssállat az első évben nyugodtan maradhat a polcon. A baba ne viseljen nyakláncot vagy karkötőt – borostyán nyakláncot sem –, se napközben, se alvás közben.

A svéd egészségügy és a svéd hatóságok is hasonló tanácsokat adnak. A hirtelen csecsemőhalál nagyon ritka, Svédországban nagyjából 6000 babából 1-et érint, az 1177, a svéd egészségügy tanácsadó oldala szerint. A tanács mégis az, hogy a baba arcát ne takarja takaró, párna vagy nagy plüssállat, mert ha az arc le van takarva, nehezebb lélegezni. Három év alatti gyerekeknek a kis alkatrészeket tartalmazó játékok, a kis labdák és a hosszú zsinórok sem valók, tanácsolja a Konsumentverket, a svéd fogyasztóvédelmi hatóság.

Az ajándék megmutatja, kikhez tartozik a baba

A harmadik feladat azokra az emberekre vonatkozik, akikhez a gyerek tartozni fog. Latin-Amerika nagy részén a keresztelő olyan kötelékkel fűzi össze a szülőket és a keresztszülőket, amely néha többet nyom a latba, mint a vér szerinti és a házassági rokonság, írja Roland Armando Alum az Amerikai Antropológiai Társaság folyóiratában, az Anthropology Newsban. A keresztszülőktől elvárják, hogy állják a keresztgyerekkel és a keresztelő utáni ünnepséggel járó költségek egy részét. Alum maga is két testvér keresztapja lett a mexikói Puebla egyik falujában.

A nagyszülőknek is megvannak a maguk bevett ajándékai. Koreában a századik napon az anyai nagymama takarót, kanalat és evőpálcikát, valamint egy rizses tálkát adott, a baba pedig ekkor kapott először színes ruhát a fehér helyett. Az első hajának egy részét levágták – a néphit szerint lehetőleg egy apai nagynéninek kellett ezt megtennie.

Japánban a hetedik éjszakára az anya szülei pénzt adnak a baba első ruháira, az apa szülei pedig játékokra, írja a japán oldal. Akárcsak Koreában, itt is a család mindkét ágának megvan a maga szerepe. Ma a pár gyakran mindkét szülőpárt meghívja az ünnepségre.

Az új-zélandi maoriknál egy dal is összeköthette a gyermeket a családdal. Régen a nagyszülők vagy a szülők általában egy oriorit ’altatódalt’ költöttek a gyermeknek, egy, az európaiak érkezése előtti maori gyermeknevelésről szóló szakirodalmi áttekintés szerint. Újra és újra elénekelték, hogy mindenki, aki hallotta, ismerje a gyermek családfáját.

A baba családja ad másoknak

Az utolsó feladat megfordítja az irányt: most az újszülött családja ad. A muszlim aqiqah szokás áldozat a születés utáni hetedik napon vagy később, írja a bangladesi Banglapedia enciklopédia. Mohamed próféta arra utasította követőit, hogy egy fiúért két kost vagy kecskét, egy lányért egyet áldozzanak. A hús egyharmada a szegényeké, egyharmada a rokonoké, a többi pedig a szülőké és a hozzájuk legközelebb állóké.

Ugyanazon a napon leborotválják a baba haját, és a saría, az iszlám jog, azt ajánlja, hogy a haj súlyának megfelelő ezüstöt vagy aranyat adjanak alamizsnaként. A gyermek a hetedik napon nevet is kap, akárcsak Japánban.

Japánban is ad valamit a család a vendégeknek. A hetedik éjszakai lakoma köszönetnek számít az ajándékaikért, és aki ajándékot kapott a születésre, saját ajándékkal köszöni meg, írja a japán oldal.

Koreában a századik napi ünnepségen fehér fonalat és rizst tettek ki, jókívánságként a baba hosszú életéért és szerencséjéért. Az ünnepség után a család rizssüteményt vitt a szomszédoknak. Egyes helyeken a járókelők is kaptak süteményt, mert minél többen ettek belőle, annál tovább él majd a baba. A szomszédok, akik süteményt kaptak, pénzzel vagy egy motring fehér fonallal küldték vissza a tálat.

Születési poszter vagy csillagtérkép a születés után

A Lovely Baby Print kétféle posztert készít, amelyek jó ajándékok, miután a baba megérkezett. A születési poszteren a babát pontosan akkorának rajzolják, amekkora a születésekor volt, 1:1 méretarányban, névvel, dátummal, időponttal, súllyal és hosszal. A csillagtérkép a születés helye fölötti éjszakai eget mutatja abban a percben, amikor a baba megszületett, névvel és a születés pillanatával. Az ajándékozó maga tervezi meg a posztert a weboldalon a baba adataival, így az akkor készül, amikor a baba már megérkezett, és odaadható az első látogatáskor vagy a keresztelőn.

Ha neked magadnak született babád, bármikor elkészítheted a saját születési poszteredet vagy csillagtérképedet. Néhány év múlva a gyerek odaállhat a születési poszter mellé, és láthatja, milyen kicsi volt egykor.

Születési poszter és csillagtérkép újszülött ajándéknak

A tervező azonnal megnyílik. Rendelés előtt bármit megváltoztathatsz.

Források

  1. Lim, S. (1995, reviderad 2023). 백일. 한국민족문화대백과사전 (Encyclopedia of Korean Culture). Academy of Korean Studies. https://encykorea.aks.ac.kr/Article/E0022291
  2. Citron, A. Laws and Customs of Childbirth – Parshat Tazria. Chabad, hämtad 16 november 2026. https://www.chabad.org/library/article_cdo/aid/1217817/jewish/Laws-and-Customs-of-Childbirth.htm
  3. Sherman, P. (2013). Why don’t many Jewish couples have baby showers or buy things for their baby ahead of time? JewishBoston, 20 augusti 2013. https://www.jewishboston.com/read/why-dont-many-jewish-couples-have-baby-showers-or-buy-things-for-their-baby-ahead-of-time-i-also-heard-that-you-shouldnt-congratulate-a-jewish-woman-on-her-pregnancy-is-that-true/
  4. Rich, T. R. Birth and the First Month of Life. Judaism 101 (JewFAQ), hämtad 16 november 2026. https://www.jewfaq.org/birth
  5. Coleman, M. J. och Ganong, L. H. (red.) (2014). Baby Showers. The Social History of the American Family: An Encyclopedia, s. 99–100. Sage. doi:10.4135/9781452286143.n48. https://sk.sagepub.com/ency/edvol/embed/the-social-history-of-the-american-family/chpt/baby-showers
  6. Koyomigyouji. お七夜|お祝い事(子ども). 日本の行事・暦, hämtad 16 november 2026. https://koyomigyouji.com/oiwaigoto-shusan-oshichi.html
  7. Leonard, A. (2025). What Motherhood in Kenya Reveals About the Nature of Family. Literary Hub, 9 maj 2025, utdrag ur Four Mothers (Algonquin Books). https://lithub.com/what-motherhood-in-kenya-reveals-about-the-nature-of-family/
  8. Mahle, N. Geschenke zur Geburt und Taufe: Ideen, die Freude machen und entlasten. Familienleben, hämtad 16 november 2026. https://www.familienleben.ch/schwangerschaft/geburt/geschenke-zu-geburt-und-taufe-1410
  9. 1177 (2026). Plötslig spädbarnsdöd – förebyggande råd. 1177, uppdaterad 14 januari 2026. https://www.1177.se/Tema/Barn-och-foraldrar/Skador-och-olycksfall1/Barnsakerhet/Plotslig-spadbarnsdod---forebyggande-rad/
  10. 1177 (2026). Plötslig spädbarnsdöd – förebyggande råd (lättläst svenska). 1177, uppdaterad 14 januari 2026. https://www.1177.se/sv-se-x-ll/Dalarna/barn--gravid/att-skota-ett-nyfott-barn/plotslig-spadbarnsdod--forebyggande-rad/
  11. Konsumentverket (2026). Leksaker – tips kring säkerheten när du handlar till barn. Konsumentverket, granskad 11 juni 2026. https://www.konsumentverket.se/sakerhet-varor-tjanster/leksaker-konsument/
  12. Alum, R. A. (2024). The Continuing Relevance of Compadrazgo Spiritual Kinship in Latin America. Anthropology News, American Anthropological Association, 3 januari 2024. https://www.anthropology-news.org/articles/the-continuing-relevance-of-compadrazgo-spiritual-kinship-in-latin-america/
  13. Jenkins, K. och Mountain Harte, H. (2011). Traditional Maori Parenting: An Historical Review of Literature of Traditional Maori Child Rearing Practices in Pre-European Times. Te Kahui Mana Ririki. https://www.manamokopuna.org.nz/documents/131/Traditional-Maori-parenting.pdf
  14. Ali, S. A. (2021). Aqiqah. Banglapedia, Asiatic Society of Bangladesh. https://en.banglapedia.org/index.php/Aqiqah